2012. november 6., kedd

11.Chapter


Már egy hét telt el,hogy haza jöttem a kirándulásról.Az óta ha tehetem kerülöm a barátnőimet,nem akarom tudni mit mondott Lay vagy,hogy keresett-e egyáltalán.Így is rossz,hogy így váltunk el egymástól,nem akarok róla semmit és azt akarom,hogy ő se tudjon rólam semmit.
 Az a 3nap volt életem legjobb napjai kivéve az ulolsó este második fele,nagyon sajnálom,hogy ez lett a vége~

Lassan haladtam az osztály termem felé már majdnem a terembe voltam mikor egyik osztály társam majd' fel lökött úgy jött ki az ajtón.
-Hé vigyázhatnál!szóltam rá
-Bocsi EunJi,de itt az EXO-M az iskolába,gyere te is!az összes izmom össze rándult és a levegő meglát a tüdőmben a kijelentésére
-Menj csak!mosolyogtam halványan,nem kellet neki kétszer mondani ott is hagyott.
Be mentem a terembe,de rá kellet jönnöm,hogy nem itt van az első óránk hanem az aula melletti teremben.Vettem egy nagy levegőt és el indultam,el értem az aulát ami zengett a vinnyogástól.Le hajtottam fejem és sietősre vettem lépteimet,tudtam,hogy kicsi az esélye annak,hogy össze találkozzak Lay-el de jobbnak láttam sietni.Nem haladtam előre tíz lépést és bele ütköztem valakibe.
-Bocs!nyögtem,ki akartam kerülni de vissza húzott és egyik kezét állam alá tette így kényszerítette arra,hogy rá nézzek.Elvesztem amint meg láttam azokat a csillogó barna szemeket.
-Szia!mosolygott lágyan,úgy csinált mintha minden nap ide járna
-M-mit keresel itt?nem tudtam el szakadni a szemeitől
-Hozzád jöttem!felelte zavartan
-Miért?néztem rá kérdően 
-Mert hiányoztál!vallotta be a szememet egyből el öntötte a könny
-Sajnálom!próbáltam le hajtani a fejem de nem engedte,közelebb hajolt és lány csókolt lehelt ajkamra.
-Kérlek ne kezdjük ezt megint ennek nincs jövője.fordítottam el a fejem
-Nem kezdünk semmit újra ott fojtatjuk ahol abba hagytuk,És igen is van jövőnk neked és nekem!ölelt meg
-Kérlek engedj!szálltam ki az öleléséből,ugyanúgy fájt ez neki mint nekem.El haladtam mellette és indultam az órámra.De rám jött a keserves sírás és a lány WC-ben kötöttem ki.

Az iskolai órák rettentő lassan teltek el,haza fele mentem mikor valaki hátulról meg ölelt és a fülelmbe szuszogott.
-EunJi kérlek!hallottam meg Lay-t
-Lay megint meg ijesztettél!kuncogtam
-Most nem volt szándékos!jött elém és vont magához
-Nagyon haragszol amiért ott hagytalak?kérdeztem miközben magamba szívtam illatát
-Nem haragszom,inkább te ne haragudj azért ami akkor este történt,tényleg meggondolatlan voltam!súgta a fülembe
-Már nem haragszom!bújtam hozzá
-Holnap lenne kedved randizni velem?nézett a szemembe
-Lenne!bólintottam
-Akkor holnap érted jövök!csókolt meg majd ahogy jött el is ment
Miért nem tudok neki nemet mondani? Kérlek istenem ne szeressek bele!
Vagy már meg is történt?léptem be a lakásba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése