7.Chapter

 Le ültem a kanapéra és csak vártam,hogy reggel legyen.1 nap és vége mindennek,örülök,hogy meg nyertem ezt az egészet,jó volt itt lenni velük így kicsit közelebbről is meg ismerhettem őket.Ajtó nyitásra  lettem figyelmes,oda kaptam a fejem és Lay jött egyenesen felém és mellém ült. 

-Hát te?kérdeztem tőle de nem néztem rá
-Nem tudok aludni!ásított
-Eredeti ok?néztem előre
-Te miért vagy itt?kérdezett vissza
-Kris a szobámban alszik.mondtam egyhangúan
-Mit keres ő ott?kíváncsiskodott
-Nem tudom,amikor be mentem már ott volt..és inkább nem zavarom had aludjon.
-Értem,akkor te hol fogsz aludni?
-Sehol vagy itt!néztem rá
-Akkor én itt maradok veled!ült közelebb
-De,hogy menj aludni!szóltam rá
-NEM!vágta rá pajkosan
-Hát legyen!sóhajtottam
-Holnap tartunk egy búcsú partit!mondta izgatottan
-Na ez jó ötlet!mosolyogtam bár nem hiszem,hogy a sötétbe sok látszott
-Remélem,hamar fogunk újra találkozni.éreztem,hogy a kezét a vállamra teszi
-Lay ezt mire véljem?kérdeztem halkan
-Nem egyértelmű?nézett a szemembe
-Ő nem?!húztam össze magam
-Majd rá jössz!nyomott egy puszit a homlokomra
-Hát jó!rántottam meg a vállam majd kicsit el távolodtam tőle
-Valamit nem fejeztünk be!húzott vissza
Nem volt időm kérdésre nyitni a szám,hisz Lay a birtokba vette,lassan kezdett csókolni meg várta míg viszonozom,így is lett,át karoltam nyakát és közelebb húztam magamhoz.Apró cuppanással váltunk el egymástól és lihegve néztünk egymásra.Majd eszembe jutott,hogy holnap vége mindennek..
-Ezt nem szabadott volna.pattantam fel és az udvarra mentem.Reménykedtem benne,hogy nem jön utánam...
-EunJi!szólt utánam,nem válaszoltam,de oda ért hozzám
-Kérlek ne haragudj,nem gondoltam volna,hogy meg bántalak!fogta meg a kezem
-Nem haragszom,egyáltalán nem,tetszett örülök,hogy meg tettünk,csak...haraptam rá a számra
-Csak?
-Csak nem akarom bele élni magam ebbe az egészbe,holnap leszünk itt utoljára...A másik,hogy híres vagy alig találkoznánk...Inkább maradjunk barátok!fájt ezt ki mondanom de jobbnak láttam így
-Meg értelek és el fogadom a döntésedet!ölelt meg
-Köszönöm!öleltem vissza
-De én leszek a legjobb barátod,aki csókokkal és ölelésesekkel fog el halmozni.kuncogott a nyakamba
-Úgy legyen!szívtam magamba illatát
Kint álltunk,és beszélgettünk,a hétvége során most a legtöbbet,nagyon jó volt a társaságában lenni.Kedves és aranyos annak örültem volna a legjobban ha csak egy egyszerű fiú lenne a suliból...